Jiaogulan tea - a halhatatlanság növénye, a híresen hosszúéletű ázsiai őslakosok mindennapi itala az erőnlét és az egészség megtartására
A doboz tartalma: 100 gramm jiaogulan levél, mely a használati szokásoktól függően kb. egy havi adagnak megfelelő mennyiség
Összetétele: 100 % Gynostemma pentaphyllum (Jiaogulan levél)
Használata: izlésünknek megfelelően 1-2 teáskanálnyi jiaogulan levelet forrázzunk le, 8-10 percig hagyjuk állni
Ára: 4800 Ft
Bővebben a Jiaogulanról:
A Jiaogulan, mint gyógynövény, úgy szerepel a kínai orvosi papírokban, hogy a "Halhatatlanság növény". A gyógynövényt Thaiföld magasan fekvő részein termesztik, melyek esőben, tiszta levegőben és termékeny talajban bőségesek. A japánok, kínaiak már nagyon régen használták ezt a növényt gyógy- és erősitő teának. Japán kutatók vizsgálat alá is vették és megállapították, hogy hatása a ginzengéhez hasonló, illetve bizonyos vonatkozásokban jóval is haladja azt.
A kinai tudomány érdeklődése a hetvenes évek elején fordult e növényke felé, mégpedig egy érdekes megfigyelés alapján: az 1970-es kinai népszámlálás alkalmával feltűnt, hogy Dél-Kinában feltűnően sok a száz vagy akár annál is idősebb kort megérő lakosok száma, a daganatos megbetegedések pedig szinte ismeretlenek e vidéken. Kutatni kezdték ennek okait, és kiderült, hogy Kína ezen területén mindennapos szokás a Jiagoulan tea fogyasztása. Ezen a vidéken az emberek energetizáló teaként fogyasztották nap mint nap: reggelente azért, hogy állóképességüket növeljék, munka után pedig a fáradtság megszüntetésére. A megdöbbentő adatok felszították a Kinai Orvostudományi Akadémia érdeklődését, és hatalmas erőkkel kezdték a "halhatatlanság" erejével bíró Jiagoulant kutatni.
A hatásait felsoroló listák szédítően hosszúak, akárcsak a mögötte rejlő tudományos kutatások. Ez az erős antioxidáns - amelyet eredetileg a légzőrendszer (bronchitis) megbetegedései esetén használtak - a magas vérnyomástól kezdve a cukorbetegségen át egyéb anyagcserebetegségekig több mindenre hatásos, a laboratóriumi kísérletek során pedig tumorgátló hatásúnak is bizonyult.
A kutatások eredményeképpen megállapították és kisérletekkel igazolták, hogy a Jiaogulan az egyik leghatékonyabb adaptogén, ( ami segit a stresszhez való alkalmazkodásban), antioxidans, daganatmegelőző, szabályozza a test alapvető működéseit, csökkenti a vérnyomást, és a koleszterinszintet, erősiti az immunrendszert, segít a bronchitisen, az álmatlanságon, a klimaxon, jó hatású diabeteszben, hepatitis esetén, hogy csak a legfontosabbakat emeljük ki.
A „halhatatlanság-növény" tökéletes sportolóknak vagy aktív életet élő embereknek, akiknek fontos a fizikai teljesítményük. Fokozódik az állóképességük, és csökken a regenerációhoz szükséges idő.
A halhatatlanság növényéből különböző finom teák készíthetőek. Az alábbi receptek alapján válassz ízlésed szerint.
A Jiaogulan növény elkészítésének egyik legegyszerűbb és legnépszerűbb módja a tea főzése. A gyógynövényekből kétféle tea készíthető: a forrázat és a főzet, ha valaha öntöttél már le teafiltert forró vízzel, akkor már készítettél forrázatot – a forrázat ugyanis nem más, mint a növény forró vízben történő áztatása. A főzet úgy készül, hogy a növényi részeket forralják, főzik egy ideig. Például ha a fahéjat vagy szegfűszeget egy darabig forraljuk a borban, akkor főzetet készítünk.
Jiaogulan tea forrázat csészében
Forraljunk fel friss vizet (legjobb a természetes forrásvíz), és forrázzuk le a friss dzsiogulan leveleket. Csészénként (250 ml) 1 teáskanál (1 g) dzsiogulant használjunk. A leveleket 3-5 percig áztassuk. A teát ne szükséges leszűrni, néhány levelet el is rágcsálhatunk.
A dzsiogulan zamata egészen különleges, amit könnyen elrontanak a csapvízben lévő vegyszerek. A legjobb dzsiogulan teához tisztított vizet használjunk. A legtöbb teával ellentétben a dzsiogulan nem lesz keserű, ha hosszabb ideig áll. Minél tovább áll a tea, annál édesebb lesz.
Dzsiogulan tea forrázat kannában
Szűrős kannát vagy teaszűrőt használjunk. Mindenképpen hagyjunk elég helyet, hogy a levelek kibomolhassanak. Minden 250 ml vízre egy teáskanál dzsiogulant használjunk, és adjunk hozzá plusz egy kanállal. Öntsünk forró vizet a levelekre, és 10-15 másodperc múlva öntsük le róla. Így leöblítjük a leveleken található port vagy törmeléket. Öntsük fel a kannát forró vízzel, és hagyjuk állni 3-15 percig.
A dzsiogulan tea hűtve is kitűnő. Készítsünk reggel egy kanna teát, tegyük a hűtőbe, és különösen meleg időben egész nap élvezhetjük.
Dzsiogulan naptea recept
Átlátszó üvegkancsót használjunk, és minden 250 ml vízre egy teáskanál dzsiogulant. Fedjük le a kancsót, és 1-2 órára helyezzük közvetlen napfényre. A dzsiogulan napteát ihatjuk melegen, lehűtve vagy jeges teának is.
Dzsiogulan főzet készítése
Aki igazán szereti a telt ízű dzsiogulan forrázatot, az le lesz nyűgözve attól, hogy mennyivel többet is kaphat. Készíts dzsiogulan főzetet úgy, hogy a leveleket 1-3 percig zubogó, tiszta vízben főzöd. Majd vedd le a tűzről és fedd le a főzőedényt, vagy a főzetet a levelekkel együtt öntsd át egy termoszba, így egész nap élvezheted a teát.
A dzsiogulan tea behűtve is remek. Az elkészült teát tegyük a hűtőbe, vagy öntsük jégkockákra. Nagy melegben is élvezhetjük az egészséges és finom teát.
A kiforrázott dzsiogulan levelek felhasználása
Miután elkészítetted a teát, miért dobnád el a még használható leveleket?
A Jiaogulan levelek belső használata: Adjuk hozzá salátához, tésztaételekhez vagy dobva-rázva sütött zöldségekhez. A levelek növelik az étel rosttartalmát, és különleges, édes-kesernyés ízzel gazdagítják. A száraz dzsiogulan levelek sütésnél is felhasználhatók: süteményekben, kenyérbe, még fagylaltba is.
Japánban több mint 20 éve fedezték fel a dzsiogulant, mint hatékony és egészséges természetes édesítőszert. Ma Japánban a dzsiogulant fagylaltokban és üdítőkben is használják.
A Jiaogulan levelek használata külsőleg: a leforrázott dzsiogulan levelek arcpakolásként használhatók. A nedves leveleket gézbe vagy nejlonharisnyába csavarva a száraz vagy durva bőrfelületre helyezzük. Próbáld ki a könyöködön a hideg, száraz téli hónapokban, és le elszel nyűgözve az eredménytől.
